Gézuka története - IV. fejezet

Negyedik fejezet – péntek

Amikor Gézuka felébred erős merevedése volt. Meg akart fordulni, de a szíjak nem engedték. Nyújtózkodott, de érezte, hogy a merev pisilője a lepedőnek feszül és, hogy nedvesedik. Eszébe jutott a tegnap reggeli megalázása, amikor Ági kényszeríttette, hogy szopja a nedves ujját. Félt, hogy kikap, ha észreveszik az álló pisilőt, a nedves foltot a lepedőn. Próbált másra gondolni, hogy a pisilője lekonyuljon. Ma bemegy az egyetemre és leadja a dolgozatát a profnak. Elképzelte a beszélgetést a proffal, ha a prof belekérdez a dolgozatba, ha beszélnie kell a témáról, meg kell védenie a leírtakat.

Elég ügyesen elterelte a gondolatait, amikor nem sokkal később nyílott az ajtó és bejött István, nem állt a kis fütyije.

- Jó reggelt Gézuka! – köszönt a férfi és megtapogatta a fiú seggét, majd kioldotta a szíjakat és a karjánál fogva ülő helyzetbe segítette a fiút az ágy szélén.

- Jó reggelt, uram! – mondta fiú csendesen miközben felült.

- Látod, már ülni is tudsz, gyorsan gyógyul a segged. Ma éjjelre már nem kell lekötözni, nem lesz baj, ha álmodban megfordulsz. Persze, csak akkor – tette hozzá nevetve – ha ma jól viselkedsz és nem kapsz újabb fenekelést!

- Igyekezni fogok, uram – mondta csendesen Gézuka és a férfi intésére leszállt az ágyról és megállt.

- Látom a kis pisilőd éjjel megint nedvesedett. Összekoszoltad a lepedőt. Most még nem kapsz ki érte, de holnaptól ha ilyen előfordul egy adag pálcázással kezded a napot! Értetted?

- Igen uram. De… De nem tehetek róla uram. Álmomban, magától állt fel és úgy lett nedves, bocsánatot kérek.

- Tudom, de az sem állapot, hogy minden reggel mocskos legyen a lepedőd! Kitalálunk erre valamilyen megoldást. Most gyerünk a fürdőszobába, végezd el a dolgod gyorsan és zuhanyozz le, Ági is azonnal ott lesz és ellenőriz, anyukád pedig a nappaliban fog várni. Siess.

A fiú gyorsan kiment és leült a WC-re, kakilt és pisilt, megtörölte magát és éppen lehúzta a WC-t, amikor bejött Ági.

- Szia Gézuka! Gyorsan zuhanyozz, a nappaliban felöltöztetünk és mindjárt megyünk a városba!

- Szia Ági. Sietek – mondta a fiú és beállt a zuhany alá. Zuhanyzás közben mosta meg a fogát is, aztán gyorsan megtörölközött, vigyázva, hogy a lehető legkevesebbet érjen a pisilőjéhez. Ági az ajtóból nézte és mosolygott. Amikor elkészült, Gézuka tétován megállt, várta, hogy Ági megköti a szalagját, és bugyit ad rá.

- Majd a nappaliban választunk neked bugyikát. Tedd szépen a helyére a pisilődet és gyere!

A fiú hátratette a pisilőjét és összeszorított combokkal, tipegve lépve elindult a lány után a nappaliba.

A két felnőtt a heverőn ült, kávéztak. Amikor a gyerekek bementek és megálltak a dohányzóasztal túloldalán felnéztek, köszöntek, aztán Éva szólalt meg:

- Hoztam neked ruhákat, kisfiam. Most párat fel fogsz próbálni, melyik az, amelyik a legjobban illek az új állapotodhoz. Fordulj körbe!

- Igen anyu – mondta beletörődve a fiú és lassan körbefordult.

- Látod – mondta István a nőnek – a segge szinte teljesen meggyógyult. Ha szükséges a fegyelmezéshez ma már simán el lehet újra fenekelni. Meg is ígértem a gyereknek, hogy ha a lepedőjét újra összepiszkítja ki fog kapni. De most foglalkozzunk a megfelelő ruha kiválasztásával! Ági – fordult a lányához – választottál bugyit és trikót Gézukának?

- Igen apu – mondta a lány és az egyik fotelről felvett egy rózsaszín pamut bugyikát, amin apró kis virágok voltak elszórva és egy rózsaszín ujjatlan trikót, a mellrészén ujjnyi széles csipkedíszítéssel.

- Nagyon csinosak – dicsérte meg Éva a választást. – Nézzük, milyen nadrág és póló illik hozzájuk!

Felállt és a heverőről felemelt egy farmert, aztán félretette.

- Ehhez túl meleg lesz ma – mondta és egy vékony, világos mustár színű vászonnadrágot vett elő – ez sokkal jobb lesz! Ági, inget, vagy pólót adjunk Gézukára ma?

- Az a világos rövid ujjú ing jó lenne Éva néni – mondta Ági az ingre mutatva.

- Köszönöm kislányom! Jó választás. Akkor még egy fehér zokni és fehér tornacipő és kész is van Gézuka! És persze a kis fütyiszalagja, azt el ne felejtsük! – nevetett fel Éva.

Gézuka pirulását látva István is felnevetett.

- Igen, a szalag szükséges. Na, lássuk, milyen lesz a kisfiú! Ági, kösd meg a szalagot és segíts neki felöltözni!

Ági letérdelt a gyerek előtt és rácsapott a fenekére:

- Tedd szét a lábad, csajszi!

Gézuka kis terpeszben megállt, a pisilője és a golyói lelógtak a combjai között. Ági gyorsan, ügyes mozdulatokkal erősen megkötötte a szalagot a kisfiú golyóinál, aztán átvezette a pisilő felett és masnira kötötte.

- Nagyon aranyos! – kiáltott fel nevetve Éva.

- Köszönöm Éva néni! Csak ha így van, akkor, amikor hátratesszük a pisilőt, akkor nem látszik a szép masni. És ez a masni nem tartja hátul a pisilőt, ha nincs bugyi Gézukán. Úgy gondoltam tegnap, hogy a makknál egy másik szalagot tekerek rá és megkötöm és azzal, amikor hátratettük a pisilőt felfelé meghúzom. Csak nem tudtam mihez lehetne rögzíteni, hogy megtartsa… De most eszembe jutott, hogy amikor felhúztuk hátul, akkor a szalag két végét oda lehetne varrni a trikó aljához.

- Jó gondolat, Ági! Igaz, elég sok munkával jár, de próbáld ki, később még kitalálhatsz valami más, gyorsabb módszert! És persze azt is, hogy a masnija mindig látsszon elől a puncija helyén, jutalmat csak akkor kapsz, ha mind a két problémát ügyesen megoldod! – mondta István mosolyogva.

- Igen apu – mondta Ági és elővett egy másik széles rózsaszín szalagot, megkötötte a fiú pisilőjén, a makk felett. – Tedd a helyére a pisilődet, csajszi! – parancsolt rá Gézukára.

A fiú pirulva, de szó nélkül engedelmeskedett. Ági felállt, a fiú mögé lépett és a szalag két szárát erősen felfelé húzta.

- Auuu – visított fel a fiú és lábujjhegyre emelkedett.

- Nyugi, nem lesz olyan feszes – nevetett Ági – vedd fel a trikódat, gyorsan!

Gézuka belebujt az ujjatlan rózsaszín trikóba, Ági pedig a trikó aljához fogta a szalag végét és együtt szorította össze őket.

- Tedd szét a lábad, Gézuka! Jó. Most széttett térddel guggolj le!

A fiú engedelmeskedett. A szalag tartotta a kis fütyit és az a helyén maradt a fiú combjai között.

- Ügyes! – dicsérte meg az apja Ágit.

- Tényleg nagyon ügyes, Ágikám! – mondta Éva is. – Gyere ide, megfogom és tartom, amíg odavarrod a szalagokat!

Ági az anyjához vezette Gézukát, aki megfogta a szalagot végét és a trikót és tartotta, amíg Ági kiszaladt tűért és cérnáért, aztán letérdelt és gyorsan felvarrta a szalagokat.

- Ügyes! – mondta István. – Gézuka, sétálj egy kicsit! Úgy, guggolás, térdhajlítás, fuss helyben! Ügyes! – Ágihoz fordult, aki Évával együtt nevetve nézte a fiú tornagyakorlatait. – Ügyes voltál kislányom! Jutalmat kapsz holnap!

- Köszönöm apu! – kiáltott fel hálásan Ági.

- Azért a masnit is csináld meg, de a jutalmadat már megkapod, megérdemelted!

- Igen apu, persze, megcsinálom, van is ötletem hogy!

- Rendben. Ma délután, vagy holnap majd megmutatod. Most segíts a gyereknek felvenni a többi ruhát és megigazgatni rajta!

Gézuka felvette a bugyiját, amit Ági megigazított rajta, aztán a zokniját, nadrágot és inget, végül leülve felvetet a tornacipőit is. Amikor végzett, Ági pár helyen meghúzta, megigazította az inget és a nadrágot is, aztán oldalt megállt.

- Csinos lettél kisfiam! Gratulálok – mondta nevetve Éva. – Ágikám, kísérd egy tükörhöz, hagy lássa magát Gézuka tetőtől talpig!

- Igen Éva néni! – mosolygott Ági és kinyitott egy szekrényajtót, amin belül egy nagy tükör volt – Gyere csajszi, néz milyen csini lettél!

Gézuka odalépett a tükörhöz és amikor meglátta magát teljesen elpirult. A tükörben egy bizonytalan nemű gyerek látszott. A világos vászonnadrág elölről nem mutatott semmi furcsát, sőt a sliccénél az elvárható kis dudort sem… Amikor megfordult a fenekén tisztán látszott a bugyivonal és amikor kicsit előrehajolt a feneke alatt kis dudor is látszott: a hátrarakott fütyike és a golyók. Amikor előrehajolt az inge felcsúszott kicsit és kilátszott a rózsaszín trikó, miközben megfeszültek a szalagok, amik a trikó aljához voltak varrva és úgy tartották a makknál fogva a pisilőjét. Az ingen keresztül halványan látszott a trikó vonala, sőt elől, ha nem gombolta nyakig az inget, a kivágásban látszott a csipkedísz is. Gézuka már félig sírva ránézett az anyjára és kérlelni kezdte:

- Anyuka, kérlek szépen, így nem mehetek az egyetemre! Itthon viselem a bugyikámat meg mindent, amit akaszt meg amit István bácsi vagy Ági akar, de hát az egyetemre meg a városba nem mehetek így…. Kérek anyuka! Mindenki ki fog nevetni! Kérlek… - könyörgött Gézuka, de az anyja szigorú arcát látva a végére már potyogtak a könnyei és elakadt a hangja.

- Márpedig így fogsz menni! És ezentúl mindig így, vagy még lányosabban fogsz öltözködni! Ma délután majd bevásárolunk neked mindent, amire szükséged lehet! Most pedig ha azt akarod, hogy ne lássák rajtad milyen kis szerencsétlen vagy, jobb ha ügyesen mozogsz és jársz, hogy semmivel ne hívd fel magadra a figyelmet. Ha csendesen viselkedsz és észrevétlen maradsz senki sem figyel majd fel a ruhádra és nem fog kinevetni. Ne – emelte fel a kezét, amikor látta, hogy a gyerek újra tiltakozna – ne könyörögj, nincs értelme!

Gézuka lehajtotta a fejét és csendesen sírdogált.

- Ági – szólt István – mielőtt elindultok mosdasd meg, ne legyen kisírva az arca. Esetleg egy kis alapozót is rakhatsz rá, ne lássák, hogy sírt.

- Igen apu – nevetett a lány – kisminkelem szépen a kiscsajt!

- Ági, nem kihívóan, nem is kell lányosra az utcára! Csak nagyon szolidan, hogy ne látsszon a kisírt szeme!

- Igen apu, persze – mondta Ági.

- Kapsz zsebpénzt, – István elővett egy ezrest és odaadta a lányának – ha megszomjaztok, vagy egy fagyira. Ha végeztetek az egyetemen, azonnal gyertek haza! Gézuka öltözete a bugyi, trikó, tied rendesen, ahogy szoktál. Értettétek?

- Igen apu, igen uram – felelték a gyerekek.

- Jó, akkor készülj gyorsan te is Ági, munkába menet elviszlek titeket a villamosig. Van negyedórád, utána indulunk!

- Sietek apu – mondta a lány és kiszaladt a nappaliból.

- Gézuka, addig szépen állj itt a fal mellett – mondta István és leült a heverőre Éva mellé.

Ági kb. 10 perc múlva ért vissza a nappaliba. Frissen mosott arccal, üdén. Egy narancssárga virágos nyári ruha volt rajta, ami kb. a combja közepéig ért. Alatta melltartót viselt, ami látszott a ruhán keresztül és, amikor előrehajol és a ruha anyaga kicsit megfeszült a fenekén a bugyi vonala is látszott. Lapos sarkú barna szandál volt a lábán. Nagyon jól nézett ki. A válláról egy tarisznyaszerű hímzett vászontáska lógott, amiben jól elfért egy flakon víz, egy könyv, pár füzet, pénztárca, telefon, fésű, minden, amire egy lánynak szüksége lehet. A fiú dolgozata, ami egy A4-es mappában volt, szintén könnyen elfért benne.

- Nagyon csinos vagy, kislányom! – kiáltott fel Éva, amint a lány megtorpant a felnőttek előtt.

- Köszönöm Éva néni – mosolygott Ági.

- Nagyon szép a táskád is.

- Köszönöm szépen. Ezt én varrtam és hímeztem ki. A neten találtam a szabásmintát és a díszítés mintáját.

- Nagyon ügyes vagy! Látod, Gézuka, hasznos és szép dolgok is vannak az interneten nem csak pornó!

- Igen anyu – mondta lesütött szemmel a fiú.

- Ha szépen megkéred, Ági biztosan mutat majd neked szép dolgokat, és akkor hímezhetsz, kézimunkázhatsz te is – nevetett fel Éva és a többiek vele nevettek.

- Ági – mondta István az órájára nézve – mosd meg a kisfiú arcát, ha kell, kicsit púderezd be és induljunk!

- Igen apu, egy perc – mondta a lány, aztán megfogta a fiú karját és kihúzta a fürdőszobába. – Mosd meg az arcod, gyorsan és ne vizezd össze az inged! – szólt a fiúra, aki csendben engedelmeskedett. Aztán megszólalt:

- Ági… Kérlek, ne csináld ezt olyan ciki…

- Mi? Hogy nem engedlek kisírt szemmel az utcára? Kis alapozó észre sem lehet venni és sokkal rendesebben fogsz kinézni.

- De… Hogy ilyen ruhában és…

- Figyi! Anyukád megmondta, szóval úgysem lehet semmit csinálni. Amúgy meg nem is ciki, kicsit csajos, meg kicsit buzis, de apu is mondta, hogy ha nem hívod fel magadra a figyelmet senki nem fog törődni veled. Szóval minél többet rinyálsz annál rosszabb lesz. Na, gyere!

A táskájából elővett egy kis tokot, kinyitotta és egy kis szivacsdarabot mártott egy kis tégelybe. Ránézett a fiúra és pár gyors mozdulattal végigsimított az arcán.

- Kész is van. Néz meg magad!

Gézuka félve nézett a tükörbe, aztán döbbenten látta, hogy egyáltalán nem az, amire számított. Teljesen természetesnek tűnt az arca, nem látszott a szeme alatt a kis piros folt, ami a sírdogálástól lett, nem fénylett az arca, teljesen természetesnek nézett ki.

- Na ugye, hogy sokkal jobb így?

- Igen, Ági… Köszi szépen!

- Nincs mit! Majd megtanítalak sminkelni egy kiscsajnak ezt tudnia kell! – nevetett Ági, aztán megint végigmérte a fiút, megigazította a nyakánál az inget, aztán intett, hogy menjen ki.

A nappaliban a két felnőtt már állva várta őket, a kezükben táskával.

- Mehetünk? – kérdezte István.

- Igen apu, készen vagyunk.

- Rendben, akkor induljatok, szálljatok be a kocsiba!

A két gyerek beszállt a kocsiba hátra, a felnőttek előre és elindultak. A negyedórás út alatt István újra figyelmeztette a gyerekeket, hogy rendesen viselkedjenek, Gézukát, hogy engedelmeskedjen Áginak. Aztán kitették őket a villamosmegállóban és elhajtottak.

Ági boldog volt, örült, hogy napok óta először kint lehet a házból, kint az utcán, nemsokára a városban, emberek között, nem mindig csak otthon az apjával és mostanában Éva nénivel és a kisfiúval. Nevetve rácsapott a csendben lehajtott fejjel álldogáló fiú seggére:

- Ne legyél már olyan szerencsétlen! Végre kint vagyunk! Gyorsan leadod a dolgozatodat, aztán fagyizunk, vagy kólázunk, szétnézünk pár üzletben, sétálunk a városban! Ráérünk hazamenni, mert nincs semmi feladatunk.

- Ja… - mondta csendben a fiú – de olyan ciki ebben a ruhában így lenni…

- Pedig csini vagy, kiscsaj! Majd megszokod! – nevetett Ági, aztán megjött a villamos és felszálltak.

Ági vidáman felszökkent és végigszaladt a majdnem üres kocsin és lehuppant egy ülésre. Gézuka lassan, a hátrahúzott fütyije miatt tipegve ment utána és nagyon óvatosan próbált leereszkedni az ülésre, amikor egy rándulással elindult a villamos és ő hirtelen lehuppant a seggére.

- Auu – szisszent fel, amikor ráesett teljes súlyával a feneke alatt hátrahúzott golyóira és a még mindig érzékeny segge is az ülésnek csapódott.

Ági ránézett és felnevetett a fiú keserves arca láttán.

- Úgy nézel ki, mint aki bekakilt! – mondta hangosan és nevetett.

A pár üléssel arrébb ülő nő felnézett, végigmérte a fiút, aki teljesen elpirult és lesütötte a szemét. A nő elfordult.

Ahogy közeledtek a városközponthoz egyre több utas szállt fel, a villamos lassan teljesen tele lett. Amikor két idősebb néni állt meg mellettük Ági gyorsan felpattant és rászólt a fiúra is:

- Add át a helyed, Gézuka!

A fiú azonnal felállt, de ahogy hirtelen kiegyenesedett a trikójához vart szalag erősen megrántotta a hátrafelé a makkját, annyira, hogy felszisszent és könny szökött a szemébe, miközben visszahuppant az ülésre. Nehézkesen állt fel és lépett oda a kapaszkodóhoz a lány mellé. A két néni végigmérte a gyerekeket, aztán szó nélkül leültek. Gézuka arca égőpiros volt, elfordult és az ablakon kinézve utazott tovább. Ági mellé állt és nevetve mondta neki:

- Óvatosan mozogj csajszi, mert még leszakad a pisilőd és a végén igazi kiscsaj lesz belőled! De látod, ha nem ugrálsz és nem feltűnősködsz, akkor senki nem vesz észre rajtad semmi furcsát! Szóval viselkedj jól és ne felejtsd el soha, hogy hol van a pisilőd! Nesze, igyál, biztosan megszomjaztál. – mondta a lány és a táskájából elővett egy literes üdítős flakont és a fiú kezébe nyomta. – Még kicsit langyos a teád, de azért fincsi! – nevetett fel megint.

Gézuka fogta a flakont, érezte, hogy langyos, látta, hogy sárgás a színe és tudta, hogy Ági egy liter pisit adott a kezébe.

- Nem kérek… Köszönöm. – mondta halkan és vissza akarta adni a flakont.

- De! Inni fogsz! Legalább a felét megiszod most egyszerre! Értetted! Ha nem, akkor itt foglak felpofozni és megverni a villamoson! Majd jót röhögnek az emberek, ha lerángatom rólad az inget és a nadrágot és meglátják a szép kis rózsaszín bugyikádat és trikódat! – Ági egészen a fiú füléhez hajolt és úgy suttogta bele a fenyegetését, közben megmarkolta a flakont és folyatta. – Ha nem iszol, fogom az összes pisit és rádöntöm. És otthon is ki fogsz kapni, megint napokig fogsz lekötözve a hasadon aludni.

- De Ági miért csinálod ezt? – szipogta a fiú már beletörődve a sorsába.

- Hogy megtanuld a helyedet! Na, vedd el és igyál! Legalább a felét, értetted?! És köszönd meg szépen, mert kikapsz!

Gézuka nagyot sóhajtott és elvette a flakont, lecsavarta a kupakot, még egyszer reménykedve Ágira nézett, de a lány semmit nem látott, csak várakozást, érdeklődést, izgalmat. A fiú újra sóhajtott, aztán a szájához emelte a flakont és inni kezdett. Az arca eltorzult az undortól, de ivott, legalább 2 decit megivott, mire elvetet a szájától a flakont. Közben nem is vette észre, hogy a lány a telefonjával fényképezi, csak amikor leeresztette a flakont.

- Ne fényképezz – kérte csendesen.

- Dehogynem! Anyukád is meg apu is kíváncsiak lesznek, hogy iszod a pisit a villamososon - nevetett a lány, aztán újra lefényképezte a piros arcú fiút. – Na, rajta még legalább ennyit meg kell innod! Gyerünk! 

A fiú beletörődve emelte a szájához a flakont és újra ivott. Bal kezével kapaszkodva a rúdba lehunyt szemmel, nagy kortyokban itt a pisit. Amikor újra leengedte a flakont a pisi fele már hiányzott. Felnézett a lányra, aki vigyorogva újabb képet készített róla, aztán rászólt, hogy csavarja fel a kupakot, egy zsebkendővel törölje le a flakont és adja vissza.

Közben megállt a villamos és újabb utason nyomakodtak fel. Gézukát is arrébb nyomták, és ahogy az egyik utas meglökte a fiú hangosan felböfögött.

- Fuj! – kiáltott fel Ági – Olyan büdös a szád, mintha pisit ittál volna!

A közelben állók megfordultak odanéztek és a fiú vörös arcát látva nevetni kezdtek.

- Nesze kisfiam, egyél egy rágót – kínálta jóindulatúan mosolyogva egy nő.

Gézuka rápillantott, aztán lesütötte a szemét, elvette a rágót, és elfordult. Kibontotta és rágni kezdte.

- Köszönd már meg te szerencsétlen! – kiáltott rá Ági, miközben elkapta a fiú fülét és visszafordította a nő felé.

- Bocsánat… - mondta lesütött könnyes szemmel a teljesen megalázott fiú – köszönöm szépen a rágót. Bocsánat… - nyögte ki és elfordult újra.

- A testvéred? Fogyatékos szegény? – kérdezte a nő Ágit.

- Nem a testvérem, a szomszéd fiú, csak én vigyázok rá, mert az anyja nem meri egyedül hagyni. Tetszik látni milyen.

- Rendes lány vagy! – dicsérte meg Ágit a nő és elfordult.

A fiú hallotta a beszélgetést és megalázottságában lassan folyni kezdtek a könnyei. A következő megállóban, ahogy a villamos megállt a fiú azonnal leugrott és el akart szaladni, de a hirtelen mozdulattól a szalag újra erősen megrántotta a fütyijét, így felvisított és a villamosmegállóban az oszlopba kapaszkodva, összegörnyedve állt meg és elsírta magát.

Ági lihegve állt meg mellette, át kellett furakodnia az ajtó előtt állókon és a közben felszállókon ahhoz, hogy le tudjon szállni a fiú után. Elkapta a fiú fülét, felemelte a fejét és két gyors pofont adott neki.

- Még egy ilyen és apu véresre fog verni, értetted te hülye köcsög?! Szökni próbálsz? Mondjam el apunak, hogy el akartál szökni?

- Ne! – nyögte ki a fiú sírás közben – Kérlek, ne mondd el! Jó gyerek leszek, ígérem. Ne mond el, kérlek!

- Na jó, majd meglátjuk. De ha még egyszer ellenkezel vagy szökni próbálsz, azonnal felhívom aput! Értetted?

- Igen. Bocsánatot kérek! – a fiú felnézett Ágira, aztán elkapta a kezét és csókolgatni kezdte – Ígérem, hogy engedelmes leszek, csak ne mondd meg apukádnak, meg anyukámnak! Megcsinálok mindent, Ági! Úrnő! Ígérem!

- Jól van te majom – nevetett fel a lány és elhúzta a kezét. – Nem kell mindenki előtt.

Szétnézett, de a megállóban egyedül voltak, a távolabb járkáló emberek pedig nem figyeltek fel rájuk.

- Szedd össze magad! Ott a szökőkút, leülünk kicsit, megtörlöd az arcod, aztán felszállunk egy villamosra és megyünk tovább. De még egy ilyen és felhívom aput! Értetted?

- Igen Ági. Köszönöm szépen! – suttogta a fiú.

Elsétáltak a közeli szökőkúthoz és leültek egy padra. Ági egy zsebkendőt mártott a vízbe és megtörölte vele Gézuka arcát, aztán szárazra törölte egy másik zsebkendővel. Ültek még pár percig, a fiú abbahagyta a sírás, a légzése lenyugodott. Ági újra elővette a tokot a táskájából és egy kis alapozót tett a fiú arcára. Amikor végzett vele felállította a fiút és megigazgatta a ruháját. Gézuka lopva körülnézett a műveletek közben, a senki nem volt a közelben kora délelőtt volt, és a sövény is takarta őket, így kettesben voltak.

- Na, kész, csini vagy, mint reggel! Ide figyelj! Ne ugrálj és ne szaladj! Lassan, óvatosan és akkor nem sérülsz meg és nem is lesz ciki. Érted?

- Igen Ági, köszönöm szépen. – mondta halkan a fiú.

Lassan visszasétáltak a villamosmegállóba és felszálltak a következő járatra. A hátra lévő 4 megállónyi út alatt csendben álltak egymás mellett kapaszkodtak.

Az egyetemnél leszálltak és csendben sétáltak a bejáratig. Ott a fiú megtorpant.

- Megvársz itt Ági?

- Majd bent! Még nem jártam ebben az épületben és lehet, hogy majd itt fogok tanulni. Meg különben is túl meleg van már itt, bent meg jó hűvösnek tűnik.

- De… Ági, olyan ciki… ha valaki ismerős meglát?

- Te tiszta hülye vagy! Ha elbénázod és kiderül hogy mi van rajtad, meg, hogy hátra van kötve a fütyid az ciki! De ha velem vagy az nem ciki neked, te kis hülye! Azt hiszik majd, hogy a barátnőd vagyok, te majom!

- Hát jó… De a profhoz nem jöhetsz be.

- OK, majd várok a folyosón. Na, gyerünk már!

Gézuka nagyon sóhajtott, aztán beléptek az egyetem főépületébe. Elsétáltak a Környezetgazdálkodás Tanszék lépcsőjéig és a fiú óvatos lassú léptekkel felment a lépcsőn, Ági pedig a falakat borító posztereket, tablókat és arcképeket nézegetve ment mellette.

A tanszék folyosóján majdnem beleütközött a fiú egy nagydarab, pocakos férfiba. Ismerte névről, tudta, hogy a tanszéken dolgozik, tanár, de őt eddig nem tanította. A férfi elkapta a vállát és eltartva magától alaposan végigmérte megszólította:

- Lassabban! Mit rohangál itt? Ki maga?

- Bocsánat tanár úr! – dadogta a fiú és bemutatkozott – a professzor úrhoz jöttem, a dolgozatomat hoztam be.

- És ennyire siet? Észre sem veszi, hogy jön valaki szembe? – Még mindig fogta a fiú vállát és tanulmányozta az arcát, a tartását.

- Bocsánatot kérek – mondta lesütött szemmel Gézuka – elgondolkodtam…

- És hol a dolgozat?

Ági, aki eddig hátul állt és figyelmesen nézte a beszélgetés előre lépett, a táskájából kivette a mappát és odanyújtotta a férfinak:

- Jó napot kívánok! Itt a dolgozat, tessék.

A tanár végigmérte Ágit. Nem vette el a mappát éppen csak ránézett, aztán újra a fiúra:

- A barátnője?

- I… igen, tanár úr. – nyögte ki teljes zavarban Gézuka.

- Hm… Nem hittem volna. Menjenek és figyelmesebben járjon itt a folyosón! Viszontlátásra!

- Viszontlátásra tanár úr, viszlát. - válaszolták egyszerre a gyerekek és továbbmentek.

A nagydarab tanár még egy ideig nézte őket, ahogy távolodnak, aztán lement a lépcsőn.

A prof ajtajánál Gézuka elvetet Ágitól a dolgozatot, a lány megállt egy vitrin előtt és nézelődött, a fiú pedig bekopogott az ajtón, aztán a „szabad” kiáltásra be is lépett.

Átadta a dolgozatot a profnak, elnézést kért, hogy késett vele. A prof belelapozott, ránézett a fiúra és csak annyit mondott:

- Rendben. Azt tudja, hogy aki halasztást kér, annak egy jeggyel rosszabbat adok. De elég hamar elkészült vele. Nos, nagyon jónak kell lennie a dolgozatnak, ha jó jegyet akar! Hamar kijavítom és a netes rendszerben megnézheti az eredményét! Javításra már nem lesz lehetősége. Viszontlátásra!

- Viszontlátásra professzor úr! – mondta a fiú és kiment a folyosóra.

- Ennyi volt az egész? – kérdezte Ági.

- Igen… Nem kérdezett semmit, nem nagyon nézte meg, csak azt mondta, hogy hamar kijavítja és a neten megnézhetem az eredményt…

- OK. Hát reménykedj, hogy jó jegyet kapsz, mert tuti nagy bünti lesz, ha nem – nevetett a lány. – Akkor most már szabadok vagyunk! Ennék egy fagyit, van itt valami jó hely?

Kimentek az épületből és az egyetem előtti parkban odasétáltak egy fagyizóhoz. Páran sorba álltak, amíg várniuk kellett Ági az újságos standot és a mellette kirakott hajgumikat, bizsukat nézegette.

- Gézuka, mit szólsz, hogy te most nem kapsz fagyit, hanem veszünk neked helyette egy szép hajgumit? Úgyis van még teád! – nevetett fel a lány. Ezek a nagy rózsás piros, meg rózsaszín gumik nagyon csinik, illenek az ilyen kiscsajokhoz!

A fiú elpirult és lopva körülnézett, de senki nem hallotta, vagy nem törődött azzal, amit a lány mondott.

- De… Minek, nekem rövid hajam van…

- Nem is hajadba lesz, te kis buta! Kitalálod, hova lesz a gumi? – Ági ránézett a fiú ágyékára és kacsintott egyet. Gézuka pedig elpirult és csendben állt mellette.

Amikor a kiszolgálóhoz értek Ági először a hajgumit kérte az eladólánytól.

- Szia! Azt a nagy rózsás hajgumit kérem.

- Szia. – mondta a lány, megnézte a választott hajgumit, aztán kitett belőle még egyet a pultra – van más színben is, tessék, válassz!

- Gézuka! – Kiáltott Ági – Melyik tetszik jobban?

A fiú céklapiros arccal nézett fel és szótlanul rámutatott az egyik gumira.

- Meg sem nézted, te! – mondta Ági és felkapta a két hajgumit és a fiú fejéhez tartotta kétoldalt, aztán nevetve az eladólányhoz fordult – Te melyiket választanád?

A lány felnevetett:

- Szerintem vedd meg mind a kettőt!

- Csak az egyikre van most pénzem, fagyizni is szeretnék. OK, legyen a sötétebb rózsaszín! És kérek még két gömb fagyit: csokit és málnát.

Ági a hajgumit ügyesen felcsomózta a táskája fülére, hogy az egy nagy rózsaszín rózsát formázott. Az eladólány beütötte az árakat, aztán átadta a fagyit egy tölcsérben:

- Parancsolj! 920 Ft lesz.

- Köszi! – mondta Ági, fizetett, eltette az aprót, aztán megfogta a fiú karját, és egy padhoz vezette a közelben.

Leültek, Gézuka nagyon óvatosan, inkább csak a pad szélére. A fa sokkal keményebb volt, mint a villamos párnázott ülése. Ági nyalta a fagyiját, aztán ránézett a fiúra:

- Ha lett volna több pénzem, veszek neked is fagyit, de apu csak egy ezrest adott és tudom, hogy jobban örülsz a szép rózsaszín gumidnak! Nézd meg milyen szép! A pisilődre fogjuk húzni, amikor nem kell megkötni a szalagot. Biztosan tetszeni fog neked! És apunak is, meg anyukádnak is! Olyan aranyos leszel benne, hidd el! – nevetett a lány. – Nem kaptál fagyit, de itt a teád, kérsz belőle?

- Nem! – mondta a fiú, aztán Ági arcát látva gyorsan hozzátette – Köszönöm, nem kérek.

- Pedig mielőtt hazamegyünk mindet meg fogod inni! Vagy most itt a parkban, amikor nem lát senki, vagy majd a villamoson, vagy a városban mindenki előtt és én még meg is fogom mondani, hogy pisit iszol. Na? Kérsz inni, Gézuka?

- Jó, add ide, megiszom most!

- Kérjed szépen! Mondd, hogy adjam oda a pisit, hogy megigyad!

A fiú sóhajtott, aztán lesütötte a szemét és halkan kérte:

- Kérlek szépen Ági add ide a pisit, hogy megigyam!

- Térdelj le elém és hangosabban mondd! – parancsolta a lány, közben kivette a félig tele flakont a táskájából.

Gézuka körülnézett, de a csendes parkban a sövény mellett nem járt senki. Felállt a padról és óvatosan letérdelt. Újra körülnézett, aztán lehajtotta a fejét és hangosan mondta:

- Kérlek Úrnő, add ide a pisit, hogy megigyam!

- Jól van, csajszi! Ügyes vagy! Tessék itt a finom pisi, neked pisiltem! Idd meg mindet, aztán köszönd meg szépen! – a fiú kezébe adta a flakont és várakozva nézte, ahogy lecsavarja a kupakot, nagyot sóhajt, aztán inni kezdi a pisit. Elővette a telefonját és újabb képeket készített a térdelő fiúról.

Közben Gézuka megitta a félliternyi pisit, felnézett a lányra és halkan mondta:

- Köszönöm a pisit Úrnő! Nagyon finom volt!

- Egészségedre! – nevetett a lány – Minden nap kapsz majd, ha ennyire ízlik! Apu is örülni fog neki, hogy ennyire szereted a pisit, nem is kell majd kimenned pisilni, egyenesen megihatod megint amikor kijön a pisid! És tőlem is kapsz majd mindig! Na, várj, megjutalmazlak, mert ügyes voltál! – Ági kicsit felemelkedett, felemelte a szoknyáját és széttárta a combjait. – Nézheted a bugyimat, amíg fagyizok!

A térdelő fiú arcától kb. fél méterre ott fehérlett a lány bugyija. A sima, gömbölyű halványbarna combok találkozásánál egy csillogó fehér háromszög, amin kirajzolódott a pina alakja is. Feljebb a bugyi narancsszínűnek tűnt, a ruhán átsütő naptól, a felső széle és a lány hasa nem látszott, eltakarta a ruha.

A fiú bámulta a lányt, a combokat, a bugyit, és érezte, hogy feláll a fütyije. A merevedés fájdalommal járt, nem csak mert hátra volt húzva a fütyi, de a szalag a makknál erősen szorította, vágta a kis pisilőt. De nem tudta levenni a szemét a látványról. Nézte és halkan lihegett, felnyögött és felszisszent, amikor erősebben bevágott a szalag.

- Tetszik, ugye, csajszi? – nevetett Ági – szép fehér selyembugyi. Veszünk majd neked is, ha jó kislány leszel! Ugye szeretnél ilyen szép bugyit hordani?

- Igen. Szeretnék. – nyögte ki halkan a fiú.

A lány körülnézett és amikor látta, hogy egyedül vannak gyorsan felállt és a fiú arcához nyomta a bugyiját:

- Megpuszilhatod a bugyim!

Gézuka megpuszilta. Beszívta a lány illatát, és közben érezte, hogy a merevedő fütyijébe belemar a szalag. Ági gyorsan megfordult és a fenekét is odakínálta a fiúnak:

- Gyerünk, csókold meg a seggemet is!

A fiú engedelmeskedett és csókolgatni kezdte a lány selyembugyis fenekét. Kis idő múlva Ági arrébb lépett leengedte a ruháját, aztán leült szemben a térdelő fiúval.

Gézuka arca tűzpiros volt, nehezen, szaggatottan lélegzett, és amikor a lány viccesen meglökte a vállát a mozdulattól hangosan feljajdult.

- Mi van? – kérdezte a lány.

- Nagyon vágja a szalag a pisilőmet… - mondta Gézuka halkan, lesütött szemmel.

- Felállt? – kérdezte nevetve a lány? – Ennyire ráizgultál a bugyimra? Na, ha egész nap jó leszel neked adom! Szeretnéd?

A fiú tudta, hogy milyen választ vár el a lány, csendesen mondta:

- Igen, szeretném. Köszönöm szépen!

- Jól van, akkor viselkedj jól! – Ági felállt a padról és végigmérte a térdelő fiút – Állj fel és tedd rendbe magad!

Gézuka a pad szélébe kapaszkodva egyenesedett fel. Nagyon tépte a szalag a fütyijét. Le akart hajolni, hogy leporolja a térdén a nadrágot, de képtelen volt, a mozdulattól annyira megfeszült a szalag, hogy könnyes lett a szeme. Ági végignézte a küszködését, aztán megsajnálta és gyorsan leporolta a nadrágot, megigazított a fiú elcsúszott ingét, aztán kezébe nyomta a táskáját:

- Akaszd a válladra és hozd! – mondta és elindult a villamos megálló irányába.

Gézuka a vállára vette a hímzett vászontáskát, fülén a rózsával és elindult Ági után.

A tömött villamoson egymás mellett álltak, a lány benyúlt a táskába és kievett egy csomag rágót, egy szemet a fiú szája elé tartott:

- Kapd be! Pisi szagú a szád. – Mondta halkan.

A fiú bekapta a rágót, aztán pirulva körülnézett, de senki nem hallotta meg őket, vagy nem törődött vele. A belvárosnál leszálltak a villamosról.

- Sétálunk egy kicsit, kirakatot nézünk, lehet, hogy be is megyünk egy-egy boltba. – mondta Ági és kényelmes sétatempóban elindult, a fiú lassan ment utána.

A lány meg-megállt a kirakatok előtt, nézegette a ruhákat, fehérneműt, mutogatta Gézukának, beszélt róluk, kérdezte tetszenek-e neki. A fiú először nagyon zavarban volt, főleg ha mások is megálltak a kirakat előtt, de aztán észrevette, hogy senki nem törődik velük és kezdte jól érezni magát. A fütyije már régen lekókad, így a szalag nem vágott be nagyon, azt pedig hogy a combja között hátra van húzva, kezdte teljesen megszokni. Kisebbeket lépett, úgy, hogy a combjai közel maradtak egymáshoz és így elég gyorsan tudott járni, nem maradt el a lány mellett.

Csak egyszer szégyellte el magát nagyon, amikor egy hosszú kirakat mellett mentek el és az üvegben tükröződve meglátta, hogy jár: riszálta a seggét. Megtorpant és teljesen elpirult. Ági ránézett, felnevetett, aztán csak annyit mondott:

- Jól megriszálod a segged, csajszi! De nem baj, nyugi, senki nem szól be! Látod, nem érdekel senkit, gyere menjünk!

A fiú körülnézett, de senki nem törődött velük. Lassan elindult, ránézett a kirakatra, leste a tükörképét és próbált kevésbé riszálni, de ha fiúsan próbált járni, akkor a szalag tépte a fütyijét. Felsóhajtott, aztán elindult Ági után, úgy, mint eddig, kényelemesen és a seggét riszálva. Ezután, amikor kirakat előtt mentek el mindig rápillantott a tükörképére, hogy mennyire riszál járás közben. Egyszer Ági éppen valami ruháról fecsegett neki, ő pedig a járását tanulmányozta a tükörben, amikor felnézett és két idős néni megbotránkozó tekintetét látta. Elpirult és gyorsan elfordult, de még hallotta, hogy az egyik öregasszony megjegyzi:

- Ezek a mai fiatalok! Láttad, hogy mozgatta a seggét az a fiú?

- Az fiú volt? – kérdezett vissza a másik.

Gézuka gyorsan egészen Ági mellé lépett, az ránézett és felnevetett:

- Mi van? Beszóltak a nyanyák? Vagy ne nézegesd magad a kirakatokban, vagy törődj bele, hogy mások is megnéznek. Ne törődj velük, csajszi!

A fiú lesütötte a szemét és ment tovább Ági mellett.

Már vagy egy órája sétáltak, nézték a kirakatokat, amikor Gézuka érezte, hogy nagyon kell pisilnie. Nem akart szólni Áginak, de egy idő után már nem bírta tovább. Egyre kellemetlenebb volt a feszülő hólyagja, főleg a kellemetlen testtartásban, hátrahúzott fütyivel. A járásán is meglátszott, hogy feszül az egész teste. Végül rászánta magát, hogy megmondja a lánynak:

- Ági, bocsi, de nagyon kell pisilnem. Itt lesz egy nyilvános WC, kérlek engedd meg, hogy bemenjek pisilni!

- És hogy akarsz pisilni, csajszi? Hogy kötöd vissza a szalagot a pisilődre? – kérdezte a lány.

- Nem tudom… - mondta lehajtott fejjel a fiú – de nagyon kell pisilni. Kérlek, engedj be a wc-be és megpróbálom visszakötni a szalagot. És ha nem sikerül, akkor csak hátrateszem a pisilőt és nem kötöm meg. A bugyika akkor is meg fogja tartani. Majd óvatosabban fogok járni. Kérlek, engedd meg, hogy bemenjek pisilni!

- Nem. Ki kell bírnod hazáig! Nem mehet be egy kiscsaj a férfi WC-be! – mondta Ági nevetve.

Közben odaértek a nyilvános WC épületéhez. Gézuka nem bírta tovább, megállt és megfogta a lány kezét.

- Kérlek Ági! Nagyon kell pisilni! Be fogok pisilni! Kérlek szépen, engedj be a WC-be! – könyörgött a fiú. Közben a lábait keresztbe téve, meggörnyedve állt.

- Na, jó! – sóhajtott fel Ági. Levette a táskát a fiú válláról, kivette a tárcáját és pénzt adott Gézukának – Tessék egy százas!

- Köszi szépen! – a fiú elvette a pénzt és indult volna a férfi WC felé, de Ági utána nyúlt és elkapta a karját.

- Hé! Megmondtam, hogy nem mehetsz a férfi WC-be! Majd még valaki megerőszakol, amilyen kis csinos csajszika vagy. És különben sem pisilhetsz egyedül, felügyelet nélkül. Ha pisilni akarsz, a nőibe kell menned. Ha beengednek. Oda én is bemegyek utánad és vigyázok rád, aztán ha végeztél visszakötöm a helyére a pisilődet. Ha nem engednek be, akkor ki kell bírnod hazáig. Na, akarsz pisilni? Akkor irány a női WC!

A fiú teljesen kétségbeesett. Mégsem mehet a női WC-be, nem fogják beengedni, látszik, hogy nem lány. De, ha nem pisilhet, akkor nemsokára be fog pisilni. Innen hazáig még majdnem fél óra villamossal és onnan még több, mint félóra gyalog. Ennyit biztosan nem bír ki. Ránézett a lányra:

- Ági, kérlek szépen! Engedj a fiú WC-be! Könyörgök!

- Megmondtam. Pisilni akarsz, akkor a női WC, vagy kibírod hazáig. Gyorsan döntsd el, nem fogok itt álldogálni!

A fiú nagyon sóhajtott, aztán lesütötte a szemét és elindult a női WC felé. Nem tudta mit csináljon, mit mondjon. Az biztos, hogy nem nézik lánynak, kár próbálkoznia. Esetleg, ha azt mondja, hogy eltévesztette az ajtót és nagyon kell neki, már nem érkezik visszamenni? Tanácstalan volt, csak azt tudta, hogy ha hamarosan nem mehet ki, akkor be fog pisilni.

Megtorpant, visszanézett a lányra, aztán újra sóhajtott egyet és elindult. Ági lassan ment utána és megállt a lépcső korlátjánál.

A WC egy négyzet alakú épület volt, félig az utcaszint alatt, néhány lépcsőn kellett lemenni, ott volt az ajtó, amit félig eltorlaszolt egy asztal. Az asztal mellett egy kövér 50 év körüli nő ült, rádiót hallgatott és egy újság volt előtte nyitva az asztalon. Gézuka lassan, tipegve ment le a lépcsőn, már a nő előtt járt, amikor az felnézett:

- Férfi WC a másik oldalon, másik lépcsőn menjen le! – mondta teljesen közömbös hangon és már vissza is nézett az újságjára.

A fiú nagy levegőt vett és megszólalt:

- Tessék szíves lenni beengedni! Bocsánat, de eltévesztettem. És nagyon kell pisilni… Kérem tessék beengedni! Már nem bírok visszamenni a másikba.

A nő újra felnézett, az arcán döbbenettel nézett végig a fiún:

- A női WC-be akarsz bemenni, kisfiam? Vagy lány vagy? Nem… Fiú vagy, csak… - Hirtelen hátrafordult egy félig zárt folyosó felé és felkiáltott – Mari! Gyere már át!

- Mi van? – hallatszott egy nő kiáltása a folyosóról, aztán léptek, ajtónyílás, és a kövér nő mellett megjelent egy másik nagydarab cigányasszony.

- Nézd már ezt a fiút! A női WC-be akar menni!

- Ez egy olyan perverz! – kiáltotta Mari – Tudod, amék se nem lány, se nem fiú, hanem mind a kettő! – odafordult Gézukához, aki már fordult meg és ment volna fel a lépcsőn, de az asszony elkapta a karját és megszorította – Mid van? Faszod van, vagy pinád? Fogadjunk, hogy mind a kettője van neki! – fordult vissza a másik asszonyhoz.

- Nem érdekel, de ilyen perverzet én nem engedek be! Ide rendes emberek járnak nem mindenféle faszoslány!

- De nézzük már meg mije van! – kiáltotta Mari – Ha megmutatod, beengedünk pisilni, na? – fordult megint Gézukához és megrázta a karját. – Na? Pina vagy fasz? Vagy mi van ottan neked? – kérdezte félig röhögve, félig kiabálva és közben rázta a fiút.

Gézuka kitépte magát a szorításából és szaladva indult fel a lépcsőn. A hirtelen mozdulattól a szalag bevágott a makkjánál és iszonyú fájdalom nyilallt a fütyijébe, térdre esett. Hátranézett, és azt látta, hogy a két asszony röhögve nézi. Ekkor a WC ajtóban megjelent két lányarc is, akik teljesen döbbenten néztek egyszer a két röhögő nőre, aztán rá.

- Vigyázzatok kislányok! Ez egy perverz! – kiáltotta röhögve Mari – Egy faszoslány! De mi elkergettük! - Oda fordult a fiúhoz, aki közben feltápászkodott a korlátba fogózva és újra elindult felfelé: Ide nem dugd a pofádat még egyszer, mert kiheréllek, te perverz! Kati, te meg hívjad a rendőröket! Ide ne járjanak a perverzek!

Még kiabált az ordenáré hangján, amikor Gézuka felért az utcára s gyorsan elindult, hogy minél messzebb legyen a megalázása színhelyétől.

Ági elkapta a fiú karját és behúzta a sövény mögé:

- Nyugi! Itt nem látnak, meg úgyse jön ki szerintem, csak kiabál a hülye picsa! Hallod, hogy kiabál? Micsoda egy paraszt bunkó! – nevetett Ági – figyi, hallod mi vagy: egy perverz fermaforditva! Ez kurva jó! Azt se tudja mit jelent, meg hogy hogyan kéne kiejteni, de kiabálja! Na, ez megérte!

Ági belekapaszkodott a fiú vállába és úgy rázta a röhögés, hogy a fiú is rázkódott bele.

- Ági! Kérlek szépen! Be fogok pisilni! Ne rázzál!

- OK! Bocsi! Komolyan, ezért jutalmat érdemelsz! Gyere!

Kézen fogta a fiút és kivezette a sövény mögül. A két nő a WC-ben még mindig kiabált, egymásra licitálva, mit csinálnak a perverzzel, ha visszajön. A lépcsőn akkor jött fel két ijedt, zavart 15 év körüli lány, igyekeztek minél gyorsabban eltűnni a környékről. Ági megnézte őket, miközben a villamosmegálló felé vezette a fiút. Éppen elérték az induló járatot, felszálltak és megálltak a kocsi végében. A fiú görcsösen fogta a kapaszkodót és mereven bámult kifelé az ablakon. Ági nézelődött a villamoson, aztán hirtelen odafordult a fiúhoz:

- Egy perc és jövök! Maradj itt! – És eltűnt a tömegben. Pár perc múlva visszajött és csendben megállt a fiú mellett.

Amikor a végállomáson megállt a villamos Gézuka alig bírt már mozdulni. Ági türelmesen segített neki leszállni, és lassan elindultak hazafelé. A fiú összegörnyedve lassan járt. Ági megállt egy üres telek mellett, ahol le volt bontva a kerítés és be lehetett menni a telekre.

- Jól van, csajszi! Nem akarom, hogy összepisild magad, és megint kikapj! És mert olyan jót röhögtem a hülye WC-s nőkön ígértem, hogy jutalmat kapsz! Szóval bemegyünk ide és leguggolhatsz és pisilhetsz, gyere!

Átlépett a kerítés maradványán, segített a fiúnak is, aztán beljebb mentek a telken. Egy rozoga fészer mögött megállt és intett a fiúnak, hogy álljon meg előtte. Gyorsan lehúzta róla a nadrágot és a bugyit, aztán addig feszegette a szalagot a makkjánál, míg ki tudta csúsztatni belőle a fütyit.

- OK, kiscsaj! Itt leguggolsz és pisilhetsz! De ha a bugyid, vagy a nadrágod, cipőd pisis lesz, nagyon ki fogsz kapni, értve?!

- Köszi Ági! – Mondta hálásan Gézuka és már guggolt volna le, de Ági megállította.

- Nem itt! Ott ni, a fal mellett!

- De… ott tele van minden csalánnal!

- Kell pisilni? Ha kell, akkor odamész a csalánhoz és leguggolsz és pisilsz! Ha nem akarsz úgy is jó, akkor visszakötöm a fütyid és mehetünk, de nem felejtem el, hogy segíteni akartam neked, de te nem fogadtad el… Szóval döntsél, mert nem fogok itt várni estig!

Gézuka nagyot sóhajtott és a fészer mellé tipegett a bokáig letolt nadrágban és bugyiban. Ránézett a lányra, hátha megkönyörül rajta, de nem bírta már sokáig. Nagy levegőt vett, egyik kezével megfogózott egy kiálló deszkában, aztán hirtelen leguggolt, bele a csalánba. Még le sem ért, már engedett a hólyagja és ömleni kezdett a pisi. Érezte a seggén, combján és a lábszárán a csalán égetését, csípését, de az, hogy végre megkönnyebbül a hólyagja mindennél jobb érzés volt. Percekig pisilt, a kis fütyiből messzire lőtt ki a pisi. Ági nevetve nézte, és a telefonjával fényképezte.

Amikor kezdett csökkenni a pisi áramlása, kezdett a hólyagja kiürülni már másra is tudott figyelni a fiú és megérezte a csalán csípését a testén. De rájött, hogy más gondja is van: amikor leguggolt nem gondolt semmire, csak hogy végre pisilhet. Nem nézte meg hova pisil, csak arra vigyázott, hogy a nadrágjától eltartsa a pisilőjét. Csakhogy rossz irányban tartotta: előre, nem pedig lefelé, hátra a lába között, a bokájánál lévő nadrág mögé. Így amikor a sugár ereje csökkent a pisi egyre közeledett a nadrágjához. Abba akarta hagyni, de nem bírta, annyira még nem ürült ki a hólyagja. Próbálta magasabbra emelni a fütyije végét, de félve látta, hogy nem fog sokáig sikerülni, előbb-utóbb a nadrágjára fog folyni a pisi. Kétségbeesetten nézett fel, de nem látta a lányt. Próbálta elállítani a pisit, de nem ment. Hirtelen ötlettel befogta a fitymája végét és egy gyors mozdulattal hátrahúzta a fütyijét a lába között, úgy, hogy biztonságos területre irányuljon a pisi. A fitymája közben a pisitől felfúvódott, teljesen kidagadt és amikor elengedte minden irányban spiccelt belőle a felgyűlt pisi. Szerencsére a nadrágja és a bugyija száraz maradt, de érezte, hogy a seggére felcsap a csalán leveléről a pisi. Még legalább két percig pisilt, míg a hólyagja teljesen kiürült. Amikor elállt a sugár, megrázta a pisilőjét, előre, hátra húzta a fitymát, de ezt gyorsan abbahagyta, mert érezte, hogy feláll a fütyije. Felegyenesedett és oldalt lépett el a pisi tócsától, ami lassan folydogált a fészer alá.

Most már érezte a csípést, viszketést ahol a csalán hozzáért a bőréhez. Legjobban a combján, de a lábszárán és a seggén is égett a bőr, sőt a kezén is és a fitymáján is volt egy piros dagadt rész, ahol hozzáért a csalánhoz, amikor hátrahúzta a befogott fitymájú pisilőt. Végignézett magán, aztán felnézett, hogy hol lehet Ági?

Amikor meglátta, azt hitte, hogy megáll a szíve: Ági két lány mellett állt, és mind a hárman befogott szájjal próbálták visszafojtani a röhögést. Amikor látták, hogy a fiú észrevette őket hangosan felnevettek.

- Ugye mondtam, hogy nem hermafrodita, csak egy sima kis buzi, akinek hátrakötjük a fütyijét, hogy lányosabb legyen.

- Még sose láttam ilyet! – nevetett az egyik ismeretlen lány.

- És tényleg mindent megtesz neked! Milyen engedelmes, még a csalánba is beleguggolt! – mondta a másik csaj.

- Figyi csajok! Még csak most nevelem. – válaszolta Ági nevetve – Még csomó dolgot nem tud, meg állandóan rinyál és sokszor el is kel fenekelni. Nézzétek meg a seggét, nemrég kapott ki. Gézuka! – kiáltott rá a fiúra – Fordulj azonnal meg! Támaszkodj a fészernek és pucsítsd ki a segged! Azonnal!

A fiú teljesen megalázva, összeomolva engedelmeskedett. Megállt, nekidől a deszkafalnak és pucsított. Hallotta, hogy a lányok beszélgetnek, röhögnek és Ági magyaráz, de nem jutott el az agyáig, amit hall, csak állt ott tűzpiros arccal és a lehunyt szemeiből patakzottak a könnyek. Akkor sem mozdult, amikor érezte, hogy megmarkolják a seggét, csak a bele nyilalló fájdalomra és az undorodó kiáltásra tért magához.

- Fúj! Ez pisis! - Kiáltott egy lány hang és újra érezte a csípő, seggébe nyilalló fájdalmat, majd újra. Hangosan felsírt.

A lányok nevettek és abbahagyták a fenekelését.

- Fordulj meg csajszi! – parancsolta Ági – Mutatkozz be a lányoknak!

A fiú lassan megfordult és lesütött szemekkel állt meg a három lány előtt:

- Gézuka vagyok… - nyögte ki és éppen folytatta volna, amikor Ági telefonja megszólalt.

A lány intett a többieknek, hogy maradjanak csendben, felvette a telefont és pár lépéssel arrébb ment.

- Igen apu. OK. Nemsokára. Igen, minden rendben. OK, elmegyünk. Igen. Szia!

Visszafordult a többiekhez:

- Bocsi lányok! Apu volt, muszáj hazamennünk. – a fiúhoz fordult és odanyújtott egy rakás papír zsebkendőt – törölközz meg! A pisilődet is, meg a segged is, csupa pisi minden! Igyekezz!

Gézuka törülközött, a lányok pedig nevetve nézték és fényképezgették a telefonjaikkal. Ági rászólt, hogy siessen és amikor felnézett a fiú, hogy készen van, a lány ráparancsolt, hogy álljon középre, és hajoljon előre. A két idegen lány nézte és fényképezte, ahogy Ági ügyesen hátrahúzta a fiú kis fütyijét, gyorsan meghurkolta a szalagot a makkja alatt, aztán rácsapott a seggére tenyérrel és rászólt:

- Húzd fel a bugyidat, Gézuka! Ügyes kiscsaj! Nadrágot is! Gyerünk!

Gézuka engedelmesen felhúzta a ruháit, aztán megállt, piros arccal, lesütött szemmel, háttal a többieknek. Ahogy kiegyenesedett érezte, hogy a szalag erősebben húzza hátra a fütyijét, mint addig. De legalább pisilhetett, nem kellett félnie, hogy összepisili magát és kikap otthon.

- Indulj kifelé az utcára! – szólt rá Ági.

Gézuka elindult, Ági pedig mondott még pár szót a lányoknak, aztán ment utána.

Az utcán megfogta a fiú karját és maga után húzva gyors léptekkel hazafelé indult.

- Idefigyelj! A lányokról nem beszélsz egy szót sem! Megértetted? Csend! – kiáltott rá, amikor a fiú válaszolni akart – Amikor kikérdeznek, mindent úgy mondasz el, ahogy volt, csak a lányokról nem beszélsz, értve?!

- Igen Ági – mondta csendesen a fiú.

- Elmondod a pisit, az egyetemet, fagyizást, a hajgumit, a parkot, kivéve a bugyim csókolását! Érted?

- Igen Úrnő.

- Helyes! Aztán elmondod, hogy a városban sétáltunk és kirakatokat néztünk. Utána a wc-t, mindent. A villamost és hogy bevittelek a telekre pisilni jutalomból. És akkor hívott apu és elindultunk haza. Ennyi. Értve?

- Igen Úrnő.

- Rendben. Ha véletlenül elszólód magad és kiderül, hogy a bugyim csókolgattad, vagy hogy két lány megnézett akkor nagyon megbánod!

- Igen Ági, értem, nem szólom el magam. – mondta halkan a fiú.

Közben hazaértek. A ház előtt ott állt István kocsija a járdán. A két gyerek bement az udvarra. A teraszon egy jeges teával a kezében Éva ült.

- Na végre, hogy hazaértetek! Menjetek pisilni, mosdani, ha kell, aztán indulunk vásárolni. Készítettem nektek szendvicseket, majd megeszitek a kocsiban! És közben elmesélitek mi volt az egyetemen és a városban. Igyekezzetek!

Vége a negyedik résznek!